Fermi Paradoxja

Mi a Fermi Paradoxja:

Fermi paradoxonja az intelligens élő lények létezésének megkérdőjelezése a világegyetem más bolygóiban és galaxisaiban .

A paradoxon abban áll, hogy ellentmondás áll fenn a Föld-szerű bolygók nagy valószínűségei között az Univerzumban, figyelembe véve a végtelenséget és korukat (becslések szerint az Univerzum mintegy 14 milliárd éves), és az a tény, hogy az emberek soha nem bizonyították más intelligens életformák létezését más bolygókon.

Ez a megkérdezés az olasz fizikus, Enrico Fermi (1901-1954) elmélkedéséből származik, aki néhány barátjával beszélgetett az intelligens életet képes bolygók létezésének valószínű bizonyítékairól: ugye?

Ahhoz, hogy jobban megértsük Fermi kérdését, csak az éjszakai égboltra kell néznie egy felhőtlen éjszakán. A legjobb éjszakákon körülbelül 2500 csillag látható, ami csak a Milky Way (galaxisunk) alkotó csillagainak századrészének felel meg.

Összesen mintegy 400 milliárd csillag van a Tejútban egyedül. A megfigyelhető univerzumban a csillagászati ​​legutóbbi becslések szerint egy másik milliárd galaxis is hasonló vagy nagyobb, mint miénk, és több milliárd csillaggal.

Összességében csak a megfigyelhető univerzumban (ami egyébként nem az Univerzum legnagyobb része) van körülbelül 70 csillag szeptília, átlagosan 17 milliárd bolygó valószínűleg hasonló a Földhöz.

Ezen adatok és a spekulációk együtteséből adódóan a tudósok képesek kiszámítani az univerzumban lévő bolygók valószínű számát, amelyek képesek valamiféle intelligens életre. Ehhez az úgynevezett Drake egyenletet használják (N = R * Fp.Ne.Fl.Fi.Fc.L).

Drake egyenlet

Ezt az egyenletet az amerikai asztrofizikus és a csillagász Frank Drake 1961-ben fogalmazta meg. Feladata, hogy meghatározza a Tejútban létező, valószínűleg földönkívüli civilizációk átlagát, amely képes technikai-kommunikatív eszközökkel kommunikálni az emberekkel.

  • A Drake egyenlet képlete a következő feltételekből áll:
  • N (fejlett civilizáció száma a Tejútban)
  • R * (a csillagok száma a Tejútban)
  • Fp (a csillagok töredéke, amelyek bolygókkal rendelkeznek)
  • Ne (a naprendszer bolygói, amelyek ökológiailag alkalmasak az élet elhelyezésére)
  • Fl (bolygók, ahol az élet valóban felmerül)
  • Fi (a lakott bolygók töredéke, ahol intelligens lények merülnek fel)
  • Fc (a bolygók töredéke, ahol az intelligens lények technikai-kommunikatív civilizációt fejlesztenek ki)
  • L (bolygók aránya a műszaki civilizációkkal).

Ezeknek az értékeknek a szaporodása az állítólag eltérő intelligens civilizációk számát eredményezi a Tejútban.

A leginkább pesszimista feltételezésen alapuló eredmény szerint jelenleg 10 bolygó volt az élő lényekkel, amelyek intelligenciával rendelkeznek, és képesek valamilyen kommunikációt létrehozni. Legjobb esetben azonban Drake egyenlete azt sugallja, hogy körülbelül 100 000 civilizáció képes kommunikációs kapcsolatot létesíteni csak galaxisunkban.

Ebből adódóan a Fermi megkérdőjelezése egyre intenzívebb: "Hol vannak?".

Fermi Paradoxelmélet

A Kardashev-skála - a civilizációk előrehaladásának technikai szintjének kozmikus perspektívában történő mérésének elméleti módszere szerint - az intelligens civilizációk három fő kategóriája lehet az univerzumban:

  • I. típus Civilizáció: az a civilizáció, amely a bolygó minden energiájának felhasználására kialakított szintre épül. Az emberek például beleférjenek az ilyen típusú civilizációba.
  • II. Típusú civilizáció: elnyelhetik és felhasználhatják a legközelebbi csillag energiáját. E szint eléréséhez a II. Típusú civilizációnak az emberekkel összehasonlítva rendkívül technológiailag fejlettnek kell lennie.
  • III. Civilizáció: a Kardashev-skála szerint ez a legfejlettebb civilizáció. Képesek lesznek kihasználni az ott élő galaxis energiáját, amely az ember számára elképzelhetetlen erő.

Figyelembe véve például a Tejút korát és a Drake egyenlet eredményeit, a galaxisunkban ezer civilizációnak kellett volna lennie, amely már elérte a Kardashev skála III.

Eddig azonban nem történt földönkívüli kapcsolat, így a Fermi Paradoxja még érdekesebbé vált.

A Nagyszűrő elmélete

Az egyik elmélet, amely megpróbálja megmagyarázni, hogy nincs kapcsolat más fejlettebb civilizációkkal a galaxisban, a "Nagy szűrőelmélet".

E magyarázat szerint nincs olyan II. Vagy III. Típusú civilizáció, amely egy olyan katasztrofális esemény miatt van, amely megakadályozza e civilizációk folytatását a fejlődés során .

A Nagy Szűrő egy pillanat az evolúciós folyamat mentén, amely lehetetlenné tenné, vagy nagyban akadályozná az élet folytatását.

A Nagyszűrő elmélet alapján új kérdés merül fel: milyen ponton fordul elő a Nagyszűrő az evolúció történetében?

Három fő feltételezés van:

1 - Az emberek már meghaladják a Nagyszűrőt, így az intelligens élet megjelenése a Földön rendkívül ritka előfordulás.

2 - Nincs előrehaladott civilizáció, mert az emberek (és más, az Univerzumban lévő minden lehetséges civilizáció) az első, amely elérte az evolúciós és technológiai fejlődés csúcsát (II. Vagy III. Típus). Ebből a magyarázatból az ember az egyik legkorábbi civilizáció lenne a szuper intelligens állapot eléréséhez.

3 - A nagy szűrő még nem jön el. Ez a feltételezés feltételezi, hogy egy nagy jövőbeli kataklizma felelős a faj előrehaladásának „szűréséért”. Ez azt jelenti, hogy az emberek által már elért evolúciós szint nem lenne ritka előfordulás az Univerzumban.

A II. És III. Típusú civilizációk elmélete

A magyarázatok egy másik csoportja a II. És III. Típusú civilizációk létezését támasztja alá az Univerzumban, de konkrét motívumokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az emberek ne tudjanak velük kapcsolatba lépni.

Néhány feltételezés közül az a gondolat, hogy a Tejút elég népszerű, de mivel a Föld bolygója a galaxis egy nagyon elhagyatott régiójában található, nem lenne képes észlelni azt a nagy mozgást, amely valójában azon túl történik, ahol az emberi technológia megfigyelhető .

Egy másik ijesztő elmélet megvédi azt az elképzelést, hogy az Univerzumban ragadozó civilizációk vannak, ami még a galaxis legfejlettebb lényeit is elrejti, hogy elkerülje a nem kívánt civilizációk észlelését.

Még mindig van az „Állatkert-hipotézis”, amely szerint magasabb a civilizáció, mint a miénk, és tudják, hogy létezik az élet a Földön, de fenntartják, hogy mindent megfigyelnek, ami a bolygón történt.

Számos elmélet létezik, amelyek megpróbálják válaszolni a Fermi által feltett kérdésre, a leginkább kliséktől a legszélesebb körű kreatív ötletekig.