A demokrácia és a diktatúra közötti különbség

A demokrácia és a diktatúra kétféle kormányzati rendszer. Ezeknek a rendszereknek ellentétes jellemzői vannak: a demokráciában a döntéshozatal ereje az emberek és a diktatúrában a döntéseket az autoriter kormány határozza meg.

A demokráciában a nép hatalma van, mert a döntések őtől, demokratikusan megválasztott képviselőitől származnak. A demokráciát Abraham Lincoln amerikai elnök határozta meg, mint az "emberek kormányát, az embereket, az embereket."

Már a diktatúrában, ellentétben azzal, ami a demokráciában történik, a kormány döntéseket hoz, és a kormány nem veszi figyelembe az emberek akaratát.

Mi a demokrácia?

A demokráciában az állampolgároknak joguk van az állam döntéseihez való egyenlő részvételhez, azaz az emberek aktív részvétele az ország politikai döntéseiben.

A népszerű részvétel formája az elfogadott demokrácia típusától függ, de a demokratikus kormányzati rendszerekben mindig létezik.

A demokrácia típusai

A demokrácia három fő típusa van: közvetlen, reprezentatív és részvételi.

• közvetlen demokrácia : a közvetlen demokráciában a polgárok közvetlenül részt vesznek az állam döntéseiben. Példa erre a népszerű konzultációkban való részvétel, mint a népszavazások és népszavazások esetében.
• reprezentatív demokrácia : a képviseleti demokráciában az emberek akaratát a képviselői választják ki, akiket a választásokon közvetlen szavazással választanak.
• részvételi demokrácia : félig közvetlen demokráciának is nevezik, mert közvetlen és közvetett demokráciával rendelkezik. A képviselőket közvetlen szavazással választják meg, a polgárok pedig a népszerű konzultációs kezdeményezések politikai döntéseiben is részt vesznek.

Demokratikus rendszerben a kormányzati döntések és az adminisztratív felelősségek nem egy személyre vagy csoportra koncentrálódnak. A felelősségek megoszlanak a végrehajtó, a jogalkotási és a bírósági ágak között.

A végrehajtó ág felelős az állam igazgatásáért, a törvények és kormányzati tervek végrehajtásáért és végrehajtásáért, valamint a közérdekek gondozásáért.

Az Igazgatóság vezetői: a köztársasági elnök, az állami kormányzók és az önkormányzatok polgármesterei.

A jogalkotó felelős a jogalkotásért. A feladat magában foglalja a törvények és egyéb normák javaslását, megvitatását és szavazását.

Szövetségi szinten a jogalkotót a Képviselőház és a Szövetségi Szenátus képviseli, az államokban a törvényhozási testületek és az önkormányzatokban a városi tanácsok.

Az igazságszolgáltatás feladata az igazságszolgáltatás és a törvények országban történő megfelelő végrehajtásának biztosítása.

A bírói testület feladata a szövetségi alkotmány védelme és annak biztosítása, hogy az abban biztosított jogok garantáltak, érvényesüljenek és ne sérüljenek.

Hogyan jött létre a demokrácia?

Az ókori Görögországban megjelent a demokrácia fogalma, noha különbözik a ma ismertektől. A görög demokrácia alakult ki az egyházakban, ahol az idő politikai döntései zajlottak.

A közgyűlésen a görög városállamok működésével kapcsolatos politikai döntéseket meghozták. Ezekben az egyházakban már létezett az emberek részvételének joga a politikai döntésekben és a vitákban.

Demokrácia Brazíliában

A demokráciát Brazíliában néhány fontos esemény jellemzi. A katonai diktatúra (1964-1985) időszakának végén a "Jobb most" mozgalom az ország közvetlen választásainak visszatéréséért küzdött, ami 1989-ben történt a köztársasági elnök közvetlen választásával.

A diktatúra befejezése után az 1988-as szövetségi alkotmány kihirdetése egy másik fontos mérföldkő a demokrácia történetében.

Az Alkotmányt „polgári alkotmányként” nevezték el pontosan azért, mert garantálja a demokráciához nélkülözhetetlen jogokat, mint például az alapvető jogok védelme, a nagyobb társadalmi egyenlőség előmozdítása, a polgárok szavazati joga és a véleménynyilvánítás szabadsága.

Találkozzon el 5 fontos pillanattal a demokrácia elleni küzdelemben.

Melyek a világ legnagyobb demokráciái?

Brazília 49. helyen áll a világ demokráciáinak listáján. A The Economist magazin demokratikus indexe szerint a világ 10 legnagyobb demokráciája :

1. Norvégia
2. Izland
3. Svédország
4. Új-Zéland
5. Dánia
6. Írország
7. Kanada
8. Ausztrália
9. Finnország
10. Svájc

Ahhoz, hogy egy ország nagy demokrácia legyen, az alábbi elemeket értékelik:

• az elfogadott választási folyamatok;
• polgárok jogait és polgári szabadságjogait;
• a lakosság politikai részvétele;
• az ország politikai kultúrájának szintje;
• a kormány működését.

Mi az a diktatúra?

A diktatúrában, ellentétben azzal, ami a kormány demokratikus rendszereiben történik, az állam minden hatásköre és döntése egy személy vagy egy embercsoport kezébe kerül.

A diktatúra legszembetűnőbb jellemzője a demokratikus elvek hiánya, ami azt jelenti, hogy a demokrácia és a diktatúra ellentétnek tekinthető, azaz a diktatúra antidemokratikus rendszer.

A diktatórikus kormány törvénytelen kormány, és szinte mindig erőszakos. Ez jogellenes, mert a hatalomhoz való érkezés formája általában egy puccson keresztül történik, amikor a hatalmat erőszakkal és antidemokratikus eszközökkel veszik fel a törvényes kormánytól.

Katonai diktatúra

A diktatúra is katonai lehet. Ebben az esetben a diktatórikus kormányt egy katonai személyzet csoportja irányítja, akik általában hatalmas puccsot kapnak .

Brazília 21 évig (1964 és 1985 között) katonai diktatúrát töltött be, és az országban a demokrácia visszatérése néhány évig tartó folyamat volt.

A diktatúra befejezése után Tancredo Neves elnök lett, de még mindig a közvetett szavazási rendszer, azaz a lakosság részvétele nélkül. Az első közvetlen választás a köztársasági elnök posztjára a diktatúra után 1989-ben történt.

Lásd még a diktatúra és a katonai diktatúra jelentését, és ismeri a katonai diktatúrák 5 jellemzőit.

A diktatúra a mai napon

Vannak olyan országok, amelyek még mindig olyan rezsimekben élnek, amelyeket diktatúrának vagy diktatórikus jellemzőnek tartanak. Ezek közül az országok közül néhány demokratikusnak minősül, de a kormányaik által elfogadott gyakorlatok diktátoroknak tekinthetők.

Ezeknek az országoknak a többségében az embereknek nincs joguk a választásokon való részvételre, és a véleménynyilvánítás szabadsága meglehetősen ellenőrzött.

Találkozzon néhány olyan országgal, amely még mindig a diktatúra jellemzőivel rendelkező rendszerekben él:

• Angola : Az utóbbi években az ország hosszú polgárháborúban ment keresztül, és a lakosságot gyakran erőszakosan elnyomja a kormány,
• Kuba : Kuba hivatalos rendszere a kommunizmus, de a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság szigorúan ellenőrzött az országban,
• Kína : az ország a Népköztársaságnak minősül, de a kínai kormány autoritárius és cenzúrázási gyakorlatokat fogad el, és gyakran tiszteletben tartja az emberi jogokat,
• Észak-Korea : A kormányt nagyon elnyomónak, erőszakosnak és a lakosságnak nem tartják tiszteletben,
• Irán : Az ország általában megsérti az emberi jogokat, korlátozza a sajtószabadságot és elnyomja a népszerű tüntetéseket,
• Omán : ez egy nagyon régi diktatúra, és ebben az országban nem is létezik olyan alkotmány, amely védi a polgárok jogait.
• Zimbabwe : az országot ugyanaz az elnök irányította több mint 30 éve, és különböző időkben a népesség elleni erőszakos cselekményeket, valamint az emberi jogok megsértését.

A világ legjobb diktátorai

Számos diktatórikus uralkodó vált ismertté kormányaik erőszakos és elnyomó jellemzőiről. Tudjon meg néhányat közülük:

• Adolf Hitler : parancsolta a náci diktatúrát Németországban, kormánya üldözték és megölte sok zsidót, és erőszakkal elnyomta a rezsim ellenfeleit,
• Augusto Pinochet : egy chilei diktátor, aki hatalmat kapott a katonai puccs után, kormányában sok civil embert meggyilkoltak és gyakran megsértették az emberi jogokat,
• Antonio Salazar : a portugál diktátor hatalmat kapott egy katonai puccs után, kormánya megsértette a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság és a polgárok egyéni jogait,
• Benito Mussolini : az olasz diktátor vezette a fasisztikus kormányt, amely üldözte a kormány ellenfeleit, ellenőrizték a médiát és a nem megfelelő alkotmányos védelmet,
• Francisco Franco : a spanyol diktátor felelős az emberi jogok megsértéséért felelős kormányért, és üldöztetést és kivégzést hozott;
• József Sztálin : a volt Szovjetunióban diktátor volt, és rendje sztálinizmusnak nevezték. Kormányában nem volt ellenzéki párt, és cenzúra és üldözés volt,
• Mao Tse-tung : A kínai diktátort a világ egyik legerősebbnek tartják, kormányában több mint 70 millió embert üldöztek és megöltek,
• Szaddam Husszein : Irakban diktátor volt, kormányában sok üldözés és haláleset volt, főleg a kurdok és kormányának ellenfelei ellen.

A demokrácia és a diktatúra közötti fő különbségek

További információ a demokráciáról, a képviseleti demokráciáról, a részvételi demokráciáról és a közvetlen demokráciáról.