5 Az abszolutizmus jellemzői
Az abszolutizmus olyan politikai rendszer, amely Európában a tizenhatodiktól a tizennyolcadik századig uralkodott, és olyan kormányból állt, amelyben az abszolút hatalom a király vagy királynő kezében volt .
Volt egyfajta hűség kapcsolat a témák és az uralkodók között. Az engedelmességet és a tiszteletet minden embernek gyakorolnia kell.
Ellenőrizze az alábbiakban egy listát, amely az Öreg Rendszer társadalmának 5 alapvető jellemzőjét tartalmazza (az abszolutizmust a vége utáni hivatkozás).
1. A hatalom korlátlan centralizációja az uralkodók kezében
XIV. Király, a király napja, a monarchikus abszolutizmus szimbóluma
Az abszolutista államban az uralkodóknak autonómiájuk volt, hogy parancsokat adjanak és döntéseket hozhassanak anélkül, hogy bármilyen megelégedést adtak a bíróságnak vagy más szuverenitási szerveknek.
Az abszolutista rendszer rendszerével az uralkodók még mentesek voltak a törvények által létrehozott meghatározásoktól, vagyis minden, amit maguk döntöttek, az, hogy hatályba lépett.
Néhány vezető abszolutista király és királyné volt:
I. Erzsébet: Anglia és Írország királynője 1558-tól 1603-ig.
D. João V: Portugália királya 1707-től 1750-ig.
Fernando VII: Spanyolország királya 1808 és 1833 között.
Az Aragón Ferdinánd és a Kasztília Isabel: a tizenhatodik század spanyol királyai.
VIII. Henrik: Anglia királya a tizenhetedik században.
- XIII. Lajos: Franciaország királya 1610-től 1643-ig.
XIV. Lajos: Franciaország királya 1643-tól 1715-ig.
XV. Lajos: Franciaország királya 1715-től 1774-ig.
XVI. Lajos: Franciaország királya 1774-től 1789-ig.
Nicholas II: Oroszország királya 1894-től 1917-ig.
2. Az uralkodók autonómiával rendelkeztek a vallási ügyekben
Jacques Bossuet, a francia abszolutizmus elmélete
A monarchia befolyása tükrözi a népesség vallási választását: az uralkodók által választott vallást az alanyoknak kell követniük.
Olyan helyeken, ahol a király vagy királynő által létrehozott vallási kultúrákon kívül más vallási kultusz is megengedett, a tárgyakat másodlagosnak tekintették.
Az egyházat az abszolutizmus is közvetlenül befolyásolta, mivel az uralkodók felelősek voltak a magas papság pozícióinak kinevezéséért.
Az abszolutizmus néhány sajátosságot mutatott be az alkalmazás helyének megfelelően. Például Franciaországban néhány teoretikus, mint Jacques Bossuet úgy vélte, hogy az uralkodók ereje Isten ajándéka volt. Olyan volt, mintha a királyok és a királynők Isten képviselői lennének a földön, és így az alanyoknak ellenállást és megkérdőjelezés nélkül engedelmeskedniük kellene.
E gondolat alapján az uralkodók garantálták szuverenitásukat.
Tudjon meg többet a szuverenitás jelentéséről.
3. A törvények és a végrehajtó döntések monarchikus ellenőrzés mellett történő megszervezése
A monarchikus abszolutizmus a királyokat és a társadalom jóváhagyása nélküli törvényalkotási lehetőséget biztosított.
Ezek a törvények általában a monarchiát és a nemességet részesítették előnyben.
Ismerje meg a nemesség jelentését.
A nemesek az abszolutista rezsim alatt is kiváltságosak voltak, még akkor is, ha több adót is mentettek, és a hatalom a király személyes előnyeihez jutott.
Az uralkodóknak is volt autonómiája, hogy adóztatást hozzanak létre háborúik és projektjeik finanszírozására.
4. Az uralkodók ereje örökletes volt
Az abszolutista uralkodók uralkodtak az életért és halála után a trón automatikusan leszármazottja lesz.
Ahogy a monarchia abszolutista ereje generációról generációra került, az évek során ugyanazon családokra és dinasztiákra koncentrált.
Ismerje meg a 21. század örökletes öröklésének abszolutista monarchiáinak néhány példáját:
- Katar állam: Őfelsége Emir Tamim bin Hamad (2013. június 25-én kezdődött).
- Szaúd-Arábia Királysága: Őfelsége Salman bin Abdul'aziz (2015. január 23-án kezdődően).
- EGYÉB ARAB-EMÍRÁK: Khalifa bin Zayed elnökének magas rangú elnöke (2004. november 3-tól kezdődően).
Megérteni a dinasztia jelentését.
5. Az abszolutizmus fő gazdasági rendszere a Mercantilism volt
Ez a rendszer az ország gazdaságába való állami beavatkozáson alapult.
A monarchia a burzsoázia által ösztönözte a tengeri kutatást és a kereskedelem bővítését, mivel úgy vélte, hogy minél nagyobb a nemesfémek (arany és ezüst) felhalmozódása, annál nagyobb az ország fejlődése és nemzetközi presztízse.
A burzsoázia a maga részéről a király hatalmát támogatta, mert tudta, hogy a fiskális és monetáris egységek hiánya nem kedvez a vállalkozásának. Nem volt érme egy korábban meghatározott értékkel, és ez számos váratlan és időszerű helyzetet okozott az üzleti tevékenység előrehaladásában.
Ezért a burzsoázia támogatta egy olyan hatóság létrehozását, amely bizonyos szabványokat határozott meg.
A Mercantilism a külföldi termékeket a vámokra, a felhalmozott vagyonra vetette, és ösztönözte a helyi ipari fejlődést, hogy csökkentsék a behozatal iránti igényt, és így elkerüljék a tőkemozgásokat.
További információ az abszolutizmusról és a merkantilizmusról
