A tisztességtelen elszámolás
Mi az a visszaélés:
A jogellenes elkövetés olyan bűncselekmény, amelynek során egy személy magához vesz egy másik személy tulajdonát.
Ebben a bűncselekményben az ügynök (aki elköveti a bűncselekményt) olyan árut használ, amely nem a tiéd, vagy kihasználja azt, ami kárt okoz az igazi tulajdonosnak.
Hogyan történik a visszaélés?
A bűncselekményt az ügynök magatartása által meghatározott kétféleképpen lehet beállítani: az objektum elrendezése vagy a jó megtartás lehet.
A diszpozícióban az ügynök az árut használja vagy fogyasztja, így már nem létezik vagy nem hasznos.
Megtartásakor az ügynök a cselekvési módja szerint bizonyítja, hogy nem kívánja visszaadni a jót a jogos tulajdonosnak.
A jogellenes és a lopás közötti különbség
A visszaélés bűncselekménye hasonló a lopás bűncselekményéhez (a büntető törvénykönyv 155. cikke). De nem pontosan ugyanaz a magatartás, és nem szabad összetéveszteni őket.
A fő különbség közöttük az a pillanat, amikor a cselekmény megtörténik. A lopás során egy korábban gondolt szándék egy másik személyhez tartozó tárgy felvétele. Már a visszaélés során az előző szándék nem létezik.
Egy másik különbség a két bűncselekmény között az áru birtoklásával kapcsolatos. A jó ellopás a tulajdonos és egy másik személy magának jó.
Az előirányzatban a bűncselekmény elkövetője már rendelkezik egy másik személy tulajdonával, és ezután úgy dönt, hogy nem adja vissza.
Itt van egy példa: egy személynek átmeneti őrizetbe kell vennie egy olyan tárgyat, amelyet egy idő után vissza kell adni a tulajdonosnak, mint egy kölcsönzött tárgy esetében. De nem mutatja be azt a szándékát, hogy a visszatérést és a tárgyat magára hagyja. Ez a jogellenes magatartás.
Különbség az elítélés és az estelionato között
A visszaélést nem szabad összetéveszteni az estelionato bűncselekményével (a büntető törvénykönyv 171. cikkében előírtak szerint).
A bűncselekmény elkövetőjében a bűncselekményt elkövető magatartás magától értetődő. Az előny megszerzéséhez az ügynök olyan attitűdöt vesz fel, amely valaki hibázik.
Ezeknek a bűncselekményeknek a különbsége a bűncselekmény elkövetőjének megtévesztésével is összefüggésben van, vagyis azoknak a várt akaratában, akik a hozzáállást vállalják.
Az előirányzatban a szándék azután következik be, hogy a személy már rendelkezik a birtokában lévő javával vagy tárgyával, és a kezdetektől fogva az előnyt elérni.
A büntető törvénykönyvbe való visszaélés
A bűncselekményt a büntető törvénykönyv írja elő, a 168. cikkben.
"Ha valamit idegennek tartanak, amelynek birtokában vagy fogva tartott."
Aki a bűncselekményt elkövető bűncselekményt követik el, az 1–4 évig terjedő büntetést szabhat ki a bírság megfizetése mellett.
Lásd még a lopás, a peculatus és a tolvaj jelentését.
Kapcsolódó keresések
A Büntető Törvénykönyv a bűncselekményről a 168-A.
Ez a fajta bűncselekmény specifikus a társadalombiztosítás vonatkozásában, és akkor következik be, amikor az adófizető nyugdíjpénztárba történő befizetése nem történik meg.
Ebben az esetben az alkalmazott büntetés egy kicsit hosszabb. A pénzbírság alkalmazása mellett a fogva tartási büntetés 2-5 év.
Ismerje meg a kulturális előirányzat jelentését is.
