Mesterséges intelligencia

Mi az a mesterséges intelligencia:

A mesterséges intelligencia ( AI ) a Számítástudományi kutatás egyik ága, amely olyan mechanizmusokkal és technológiai eszközökkel foglalkozik, amelyek szimulálhatják az emberi gondolkodást, azaz az emberre jellemző intelligenciát.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások központi célja az, hogy a számítógépeket pontosan úgy gondolják, mint az emberek, elemzéseket, érveléseket, megértést és válaszokat kapjunk a különböző helyzetekre.

Nemcsak racionálisan oldja meg a problémákat, hanem a mesterséges intelligencia tanulmányainak nagy lépése a tanulási és önfejlesztő rendszerek fejlesztése. Más szavakkal, ez azt jelenti, hogy új levonásokat hozunk létre a különböző fragmentált információk csomópontjából, ahogyan ez az emberek neurológiai rendszerében történik.

A kognitív szemléleten túlmenően a mesterséges intelligencia technológiákkal kapcsolatos kutatás másik nagy ambíciója az emberi kreativitás, az érzelmek és érzések megteremtésének lehetősége a gépeken.

A mesterséges intelligencia ötlete egy sci-fi történetsornak tűnhet. De a térségben végzett kutatás előrehaladásának köszönhetően jelentős eredmények jönnek létre, és az emberek mindennapi életének részét képezik.

Hogyan működik a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia kifejlesztéséhez több technológia szükséges, kiemelve a következő három fontos tényezőt:

  • nagy feldolgozási teljesítményű gépek;
  • optimalizált adatmodellek (képesek intelligens elemzésre és feldolgozásra);
  • állandó mennyiségű információ a modellek betáplálásához.

Vannak olyan törvények is, amelyeknek a mesterséges intelligencia szoftver fejlesztőinek követniük kell, hogy megakadályozzák a technológia váratlan műveletek végrehajtását.

Ezeket a paramétereket a Robotika törvényei vagy az "Asimov-törvények" alapján hozták létre (nevét Isaac Asimov, a történelem egyik legfontosabb tudományos-fantasztikus írója). Az alapelvek némelyike:

  • A tudás korlátozása: korlátozza a mesterséges intelligencia tanulását és teljesítését.
  • Tilos önmásolódni: megakadályozza az AI reprodukálását, azaz a szoftver másolatát önállóan generálja.
  • Az interakció tilalma: megakadályozza, hogy a mesterséges intelligencia kapcsolatba lépjen az illetéktelen személyekkel.
  • Megrendelés: A mesterséges intelligenciának meg kell felelnie a programozó által a rendszerbe belépő minden utasításnak, még akkor is, ha ez magában foglalja az eszköz önpusztítását.

Ezek a "korlátok" hasznosak a mesterséges intelligencia részvételének és részvételének korlátozásában, megakadályozva azt, hogy képes legyen olyan tevékenységeket végrehajtani, amelyek megtanultak, de nem illeszkednek a céljához.

Lásd még Cyborg jelentése.

Példák a mesterséges intelligenciára

A mesterséges intelligencia a legtöbb ember mindennapi életében jelen van, még akkor is, ha nem veszik észre. Néhány alapvető példa:

  • Olyan technológiák, amelyek könnyen felismerik azokat a képeket, amelyek elérhetők a nagyobb társadalmi hálózatokon, például a Facebookon . Ezek a mesterséges intelligencia formáiból állnak, mert a rendszer felismeri a személy fiziómiájának gyakorlatilag jellemzőit és társul az adott személy profiljához.
  • A mesterséges intelligencia elsődleges példája az is, hogy egyes szoftverek „megtanulják” a felhasználók előnyeit a szerzett tapasztalatokon keresztül.
  • A hangfeldolgozást használó eszközök, mint például az iPhone Siri, egy másik példa arra, hogy az AI jelen van az emberek mindennapi életében.

A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai

Pozitív szempontok

A mesterséges intelligencia használatával a gépek segíthetnek az embereknek a problémák megoldásában és a keresések gyorsabb és kevesebb hibával történő növelésében.

Az AI praktikusabbá teheti a mindennapi életet, hiszen a különböző helyzetek értelmezése és a válaszok vagy megoldások, például az egyes sajátosságok szerint történő adaptálása lenne programozható.

A mesterséges intelligenciájú eszközök hasznosak lennének az emberi jelenlét helyettesítésére nehezen elérhető helyeken, mint például az óceánban vagy az űrben mélyen feltáró kutatások.

Negatív szempontok

Annak ellenére, hogy a gépek még mindig messze vannak az emberi intelligencia fogalmától, a tudósok már figyelembe veszik annak lehetőségét, hogy a távoli jövőben a mesterséges intelligencia veszélyt jelent az emberiségre.

A tudományban elismert kutatók és személyiségek, mint például Stephen Hawking és Elon Musk, szerint a technológia fellépése, amely képes önállóan cselekedni és gondolkodni, az emberek leküzdését és uralmát jelentheti, veszélyeztetve az emberiség által irányított civilizáció létezése.

Ezen félelem mellett a mesterséges intelligencia a jövőben még mindig más hátrányokkal járhat, mint például a szakemberek cseréje egyes területekről gépekkel.

Az etikai kérdések is problémát jelenthetnek, ha a mesterséges intelligencia technológia a jövőben nagyon hasonlít az emberek mentális folyamatához.

Lásd még az intelligencia és az intelligencia típusainak jelentését.