vérszegénység
Mi az anémia:
A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vérben a hemoglobin vagy a vörösvérsejt- tartalom egy vagy több alapvető tápanyag, például a vas, a cink, a B12-vitamin és a fehérjék hiánya miatt normális.
Az "anaemia" szó a görögből származik, és "vér hiánya", ahol A = magán; Haima = vér és Ia = állapot.
Vashiányos vérszegénység
A vashiányos anaemia a vashiány okozta. Ez az anémia leggyakoribb típusa, amely az esetek körülbelül 90% -át teszi ki.
A vas lényeges tápanyag a szervezet számára, elsősorban a vörösvérsejtek (vörösvértestek) szintézisére és az oxigénnek a szervezet sejtjeire történő szállítására.
A vashiányos vérszegénység fő tünetei a következők:
- Általános fáradtság;
- Az étvágy hiánya;
- A bőr és a nyálkahártyák hanyatlása;
- Kevesebb munkaképesség;
- Gyermekek tanulási nehézségei;
- Apátia.
Megaloblasztos anaemia
A megaloblastos vérszegénységet a B12-vitamin vagy a folsav (B9-vitamin) hiánya okozza. Az ilyen típusú vérszegénységben a csontvelő nagy és abnormális vörösvértesteket (megaloblasztokat) termel.
Ez azért van, mert a vas mellett a csontvelőnek mind a B12-vitamint, mind a folsavat szüksége van a vörösvértestek előállítására.
Általában a megaloblasztos anaemia a B12-vitamin vagy a folsav hiánya az étrendben, vagy az abszorpcióképtelenség. A B12-vitaminhiányos anaemia káros anémiát jelent .
Sirálysejtes vérszegénység
A sirálysejtes vérszegénység olyan öröklött betegség, amelyet a vörösvértestek alakjában bekövetkező változások jellemeznek, amelyek olyanok, mint a sarló, így a sarlósejtek neve.
Ezeknek a sejteknek a membránjai változnak, és könnyebben szakadnak, anémiát okozva. Ez az állapot gyakrabban fordul elő feketékben.
Hemolitikus anaemia
Hemolitikus anaemia Az autoimmun egy olyan klinikai állapot, amelyben az eritrocita (vörösvérsejt) membránokhoz tartozó antigénekhez kapcsolódó antitestek elindítják ezeknek a sejteknek a pusztulását.
