Demokratikus jogállam
Mi a demokratikus jogállamiság:
A demokratikus jogállamiság olyan fogalom, amely az emberi jogok és alapvető garanciák tiszteletben tartására utal. Biztosítani kell az egyéni és kollektív jogokat, a szociális jogokat és a politikai jogokat.
Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy állam elérje a demokratikus jogállamiság célját, valamennyi polgárjognak jogi védelmet kell élveznie, és az államnak kormányaikon keresztül kell garantálnia.
A demokratikus jogállamiságban az uralkodóknak tiszteletben kell tartaniuk a törvényekben foglaltakat, azaz tiszteletben kell tartani és teljesíteni kell a törvény által meghatározottakat. Ez azt jelenti, hogy a döntések nem lehetnek ellentétesek azzal, amit a törvény mond, és így védik a polgárok alapvető jogait.
A demokratikus jogállamiság jellemzői
Ezek a demokratikus jogállamiság néhány jellemzője:
- népi szuverenitás: a politikai hatalom irányítását az emberek gyakorolják, akik megválasztják azokat az uralkodókat, akik képviselik őket: a nép is a jogosultak,
- a Szövetségi Alkotmány fontossága: az Alkotmányt a "Főbb Törvénynek" nevezik, mert az a törvény határozza meg azokat, amelyek az országban a döntéseket irányító alapelvek;
- az uralkodók cselekedeteinek és döntéseinek mindig figyelembe kell venniük a törvény által megállapítottakat, a törvény korlátozza az uralkodók döntési jogát,
- a kormányok fellépéseit a polgárok jogainak tiszteletben tartása és kielégítése kell, hogy legyen, vagyis az állam feladatai közé tartozik az ország szociális igazságosságának biztosítása, \ t
- az állam három részei közötti felosztás: a jogalkotó, a végrehajtó és a bírói testület független hatáskörök, és mindegyiknek van feladata. A törvényhozás felelős azért, hogy olyan törvényeket hozzon létre, amelyek lehetővé teszik a végrehajtó számára, hogy döntéseket hozzon. A bírói testület független, és döntéseiben pártatlannak kell lennie.
További információ a jogalkotási ágról, a végrehajtó ágról és a bírói testületről.
Demokratikus jogállam az 1988-as szövetségi alkotmányban
Brazília demokratikus jogállamiság, az 1988-as szövetségi alkotmány első cikkében kifejtett szerint.
1. cikk A Brazília Szövetségi Köztársasága, amelyet az államok és önkormányzatok közömbös szövetsége és a szövetségi körzet alkot, a Demokratikus Államot képezi (...).
A demokratikus jogállamiság és a jogállamiság közötti különbség
Annak ellenére, hogy a két definíció között hasonlóságok vannak, fontos tudni, hogy a demokratikus jogállamiság és a jogállamiság nem ugyanaz a fogalom.
Egyszerűsített módon a jogállamiság elképzelése azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy az állam működésének a törvény által meghatározott módon kell alapulnia, azaz az állam döntéshozatali hatalmát korlátozza a törvény lehetővé teszi. Ez az elképzelés a demokratikus jogállamiságban is jelen van.
A jogállamiság az abszolutista időszak után keletkezett, amelyben az uralkodók korlátlan hatalommal rendelkeztek, és nem engedhetik meg a törvényeket. A jogállamiság megjelenése után az uralkodó továbbra is döntéshozatali hatalommal rendelkezett, de csak a törvény megengedett volt.
A fogalmak közötti fő különbség az, hogy a jogállamiságban nem érinti az állam alapvető jogainak és a polgárok szociális jogának garantálása.
A demokratikus jogállamiság mellett a törvényi korlátozás mellett a döntéshozatali hatáskörön kívül figyelembe kell vennie az Alkotmány társadalmi értékeit és alapvető elveit is.
Lásd még a jogállamiság jelentését.
