Ipari kapitalizmus

Mi az ipari kapitalizmus:

Az ipari kapitalizmus (vagy az iparág) a kapitalizmus második szakasza volt, amely az ipari forradalom megjelenésével a XVIII.

Az ipari kapitalizmus a 15. század óta az Európában érvényes kereskedelmi modellt váltotta fel. Korábban a gazdaság körbeolvadt a fűszerek, fémek és mezőgazdasági termékek felvásárlásának, eladásának és cseréjének merkantilistikus gyakorlata körül. Az iparosítási folyamat során a gazdaságot a tömeggyártás uralta, az ipar pedig a fő gazdasági szektor.

Az ipari kapitalizmus az első ipari forradalommal kezdődött, 1750 körül, és a XIX. Század második felében véglegesen megalapozta a második ipari forradalmat (más néven technológiai forradalom).

Történelmileg az iparág a kapitalizmus második szakaszának második része:

  • Kereskedelmi vagy kereskedelmi kapitalizmus (más néven pre-kapitalizmus): a tizenötödiktől a tizennyolcadik századig;
  • Ipari kapitalizmus vagy iparág: a 18. századtól a tizenkilencedik századig;
  • Pénzügyi kapitalizmus vagy monopólium: a huszadik századból.

Az ipari kapitalizmus történelmi kontextusa

A kapitalista gazdasági rendszert erősen befolyásolta a XVIII. Században Angliában elindított technológiai fejlődés. Az időszak alatt a kézi gyártási folyamatot gőzgépekkel és automatizált eszközökkel cserélték.

Az ipari forradalom által előidézett termelési paradigmák megváltozása befolyásolta az élet minden aspektusát Európában és később a világban. Ezzel nagy népességnövekedés, az átlagos bérek növekedése és az életminőség javulása volt tapasztalható.

Az ipari forradalom elkerülhetetlenül visszafordíthatatlan hatást gyakorolt ​​a gazdaságra az áruk és a fogyasztói piac exponenciális növekedésével. Az ipar természetesen a kapitalizmus legjövedelmezőbb ágazatává és következésképpen új tájává vált.

Az ipari kapitalizmus jellemzői

Az ipari kapitalizmus minden jellemzője a termelési eszközök technológiai fejlődésének következményei:

  • A termelési eszközök iparosítása;
  • A termelékenység jelentős növekedése;
  • Új technológiák mechanizálása és megjelenése;
  • A közlekedési eszközök feltalálása és javítása;
  • A nemzetközi kapcsolatok erősítése a kereskedelem révén;
  • A globalizáció és az imperializmus fokozása;
  • Városi és lakossági növekedés;
  • Szociális munkamegosztás;
  • Fizetett munka és fizetésemelés;
  • Megnövekedett társadalmi egyenlőtlenség (a termelés eszközeit tartó burzsoázia kezében a jövedelem koncentrációja miatt).

Ipari kapitalizmus Brazíliában

Az ipari kapitalizmus csak a tizenkilencedik században jött létre Brazíliában, amikor az ipari forradalom hatásai elérték az országot.

A brazil ipari kapitalizmus először São Paulo államában nyilvánult meg, amikor a kávé-válság arra kényszerítette a termelőket, hogy jelentős mértékben fektessenek be az iparágba. Ez a beruházás kiterjedt más élelmiszeripari ágazatokra, valamint a textiliparra is, átalakítva a délkeleti régiót az ország ipari pólusává.

Az ipari kapitalizmus következményei Brazíliában

A kapitalizmus iparosodása Brazíliában ugyanolyan következményekkel járt, mint a világ többi részén, a sajátos jellege mellett:

  • a telepítési területek kiterjesztése;
  • gép bevezetése a hazai termelési folyamatba;
  • a nemzetközi színtéren;
  • brazil függőség csökkenése az importált termékektől;
  • az ország első autópályáinak megjelenése;
  • a bevándorlók számának növekedése;
  • a városi központok és a vidéki kivándorlás