Ipari kapitalizmus
Mi az ipari kapitalizmus:
Az ipari kapitalizmus (vagy az iparág) a kapitalizmus második szakasza volt, amely az ipari forradalom megjelenésével a XVIII.
Az ipari kapitalizmus a 15. század óta az Európában érvényes kereskedelmi modellt váltotta fel. Korábban a gazdaság körbeolvadt a fűszerek, fémek és mezőgazdasági termékek felvásárlásának, eladásának és cseréjének merkantilistikus gyakorlata körül. Az iparosítási folyamat során a gazdaságot a tömeggyártás uralta, az ipar pedig a fő gazdasági szektor.
Az ipari kapitalizmus az első ipari forradalommal kezdődött, 1750 körül, és a XIX. Század második felében véglegesen megalapozta a második ipari forradalmat (más néven technológiai forradalom).
Történelmileg az iparág a kapitalizmus második szakaszának második része:
- Kereskedelmi vagy kereskedelmi kapitalizmus (más néven pre-kapitalizmus): a tizenötödiktől a tizennyolcadik századig;
- Ipari kapitalizmus vagy iparág: a 18. századtól a tizenkilencedik századig;
- Pénzügyi kapitalizmus vagy monopólium: a huszadik századból.
Az ipari kapitalizmus történelmi kontextusa
A kapitalista gazdasági rendszert erősen befolyásolta a XVIII. Században Angliában elindított technológiai fejlődés. Az időszak alatt a kézi gyártási folyamatot gőzgépekkel és automatizált eszközökkel cserélték.
Az ipari forradalom által előidézett termelési paradigmák megváltozása befolyásolta az élet minden aspektusát Európában és később a világban. Ezzel nagy népességnövekedés, az átlagos bérek növekedése és az életminőség javulása volt tapasztalható.
Az ipari forradalom elkerülhetetlenül visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a gazdaságra az áruk és a fogyasztói piac exponenciális növekedésével. Az ipar természetesen a kapitalizmus legjövedelmezőbb ágazatává és következésképpen új tájává vált.
Az ipari kapitalizmus jellemzői
Az ipari kapitalizmus minden jellemzője a termelési eszközök technológiai fejlődésének következményei:
- A termelési eszközök iparosítása;
- A termelékenység jelentős növekedése;
- Új technológiák mechanizálása és megjelenése;
- A közlekedési eszközök feltalálása és javítása;
- A nemzetközi kapcsolatok erősítése a kereskedelem révén;
- A globalizáció és az imperializmus fokozása;
- Városi és lakossági növekedés;
- Szociális munkamegosztás;
- Fizetett munka és fizetésemelés;
- Megnövekedett társadalmi egyenlőtlenség (a termelés eszközeit tartó burzsoázia kezében a jövedelem koncentrációja miatt).
Ipari kapitalizmus Brazíliában
Az ipari kapitalizmus csak a tizenkilencedik században jött létre Brazíliában, amikor az ipari forradalom hatásai elérték az országot.
A brazil ipari kapitalizmus először São Paulo államában nyilvánult meg, amikor a kávé-válság arra kényszerítette a termelőket, hogy jelentős mértékben fektessenek be az iparágba. Ez a beruházás kiterjedt más élelmiszeripari ágazatokra, valamint a textiliparra is, átalakítva a délkeleti régiót az ország ipari pólusává.
Az ipari kapitalizmus következményei Brazíliában
A kapitalizmus iparosodása Brazíliában ugyanolyan következményekkel járt, mint a világ többi részén, a sajátos jellege mellett:
- a telepítési területek kiterjesztése;
- gép bevezetése a hazai termelési folyamatba;
- a nemzetközi színtéren;
- brazil függőség csökkenése az importált termékektől;
- az ország első autópályáinak megjelenése;
- a bevándorlók számának növekedése;
- a városi központok és a vidéki kivándorlás