LSD

Mi az LSD:

Az LSD a lizerginsav-dietilamid (német Lysergsäurediethylamid ) rövidítése, amely az egyik leghatékonyabb hallucinogén gyógyszer.

Az LSD egy szintetikus folyadék (laboratóriumi készítmény), amely szagtalan, színtelen és keserű. Leggyakoribb formája a szájon át történő bevitel, a cseppek vízzel való hígításával vagy papírmikroszkópokban történő felszívódásával.

Az LSD a felhasználás, birtoklás és forgalmazás kábítószere, és a legtöbb országban bűncselekmény. A régiótól függően az LSD-t is népszerűen savasnak, édesnek, papírnak vagy négyzetnek nevezik.

Az LSD kereskedelmi forgalomba hozatalának leggyakoribb formája az olyan papírmikroszkópok, amelyekben az anyag csöpög és felszívódik.

Az LSD hatásai

Az agyi aktivitás nyomon követése bebizonyította, hogy az LSD növeli a véráramlást az agyban és kapcsolatot teremt a neuronok között.

Számos kísérlet kimutatta, hogy az LSD növeli a neurális aktivitást és kapcsolatot teremt az agy különböző részei között. Ezek a hatások számtalan változást okoznak az érzékelésben, ami körülbelül 1 órával a gyógyszer lenyelése után kezdődik, és akár 12 óráig is tarthat. Ezenkívül a leggyakoribb hatások a következők:

Fizikai hatások

  • Megnövekedett vagy csökkent szívfrekvencia és vérnyomás
  • álmatlanság
  • kiszáradás
  • Csökkentett tanulók
  • szédülés
  • Az étvágy hiánya

Pszichológiai hatások

  • hallucinációk
  • Mentális zavar
  • Pánik és szorongásos támadások
  • eufória
  • A tér fogalmának elvesztése
  • A test és a valóság disszociációja

Az LSD egy entheogén anyagnak is tekinthető, azaz megváltozott tudatállapotokat biztosít, lehetővé téve a felhasználók számára a lelki élményeket.

Az LSD olyan erős, hogy az adagolás mindig milligrammban történik. Lehetséges, hogy egy 50 mg-os kis dózis (a kontextusba való bejutás elérheti a 400 mg-ot) 12 óránál hosszabb ideig tartó hatásokat okozhat. Ráadásul gyakori, hogy az LSD-t fogyasztó személy egy bizonyos ponton visszamenőleges élményt tapasztal a jövőben, még a gyógyszer új felhasználása nélkül is.

Mik az egészségügyi kockázatok?

Az anyag nem okoz kémiai függőséget, de a valóság eufórikus hatásai és disszociációja pszichológiai függőséget okozhat, különösen a depressziós tendenciájú felhasználóknál. Ezenkívül néhány tanulmány rámutatott, hogy a gyógyszer ismételt alkalmazása növelheti a skizofrénia hajlamát.

Az LSD története és eredete

Az LSD-t először 1938-ban szintetizálta Albert Hofmman svájci tudós, aki az anyagot a gomba claviceps purpurea -ban található lizerginsavon keresztül fejlesztette ki. A gyógyszer hallucinogén tulajdonságai azonban csak évekkel később találhatók meg.

1943. április 19-én, a "Bicycle Day" néven ismert időpont, Albert Hoffmman önálló kísérletet végzett, és 0, 25 milligramm LSD-t fogyasztott. Kevesebb, mint 30 perc múlva, amikor a kerékpáron hazaért, a tudós intenzív változásokat észlelt a szorongás, a paranoia és a boldogság érzéseiben. A kerékpáros napot a pszichedelikus közösségek az LSD felfedezésének napjaként ünneplik.

Albert Hoffman, az LSD és más hallucinogén anyagok alkotója.

1947-ben az LSD-t "Delysid" néven forgalmazták különféle pszichiátriai felhasználású gyógyszerként.

Az 1950-es évek óta az LSD-vel végzett kísérletek több mint 1000 tudományos tézist, több tucat könyvet és hat nemzetközi konferenciát generáltak. Abban az időben az anyagot több mint 40 000 betegnél kezelték. Ezenkívül a kísérletek azt mutatták, hogy az LSD hatékony módja az alkoholizmus elleni küzdelemnek és a művészek kreativitásának növelésének.

Az 1960-as évek közepén az USA kormánya eltávolította az LSD-t a forgalomból, és az anyag felhasználását bármilyen formában illegálisnak tette. Idővel ugyanazokat az intézkedéseket tették a világ többi részén.