Rendes jog

Mi az a rendes törvény:

A rendes jog a szövetségi alkotmányban megfogalmazott leggyakoribb normatív faj, és az általános és absztrakt formák szerkesztése.

A rendes törvények bármelyik ügyben ártalmatlaníthatók, kivéve azokat, amelyek a Nemzeti Kongresszus kiegészítő törvényei és belső ügyei számára vannak fenntartva, és azokat a rendeletek és határozatok szabályozzák.

A rendes törvények elsődleges normatív aktusnak minősülnek, vagyis jogalkotási folyamatot és közvetlenül a Szövetségi Alkotmányban kifejezett előírás alapján hoznak létre, módosítanak és eloltanak. A többi elsődleges normatív aktus:

  • az Alkotmány módosításai
  • kiegészítő jogszabályok
  • felhatalmazáson alapuló jogszabályok
  • ideiglenes intézkedések
  • törvényhozási rendeletek
  • állásfoglalások

A közjog és a kiegészítő jog közötti különbségek

Az általános törvények és a kiegészítő jogszabályok közötti különbségek a Szövetségi Alkotmányból származnak, és anyagi és formális jellegűek. Az anyagi természet különbsége pontosan azokra a kérdésekre vonatkozik, amelyeket az egyes típusú törvények szabályozhatnak, és a formális különbség az egyes jóváhagyási folyamatokhoz kapcsolódik.

A törvényben tárgyalt kérdések

A kiegészítő törvénynek a Szövetségi Alkotmányban meghatározott határait korlátozó módon határozzák meg, azaz néhány ügyet csak az ilyen típusú törvények szabályozhatnak. Ez olyan esetekben fordul elő, amelyek az Alkotmányban már felszínesen vannak előirányozva, és kiegészítést igényelnek.

A közjog az úgynevezett maradványügyeket írja elő, azaz mindazokat, amelyek nem tartoznak a kiegészítő törvények, törvényhozási rendeletek vagy határozatok hatálya alá.

Az STF szerint nem létezik hierarchia a kiegészítő törvények és a rendes törvények között. Az anyag fenntartása azonban a következő következménnyel jár: a lényegileg kiegészítő jogszabályok nem vonhatók vissza a közjog által (figyelembe véve, hogy ezekre a kérdésekre nem képes jogszabályokat hozni), de a kiegészítő jogszabályok mindig hatályon kívül helyezhetnek egy általános jogot .

Jóváhagyási folyamat

Ahhoz, hogy egy kiegészítő törvényt jóváhagyjanak, szükséges, hogy az abszolút többség, vagyis a Nemzeti Kongresszus tagjainak több mint fele támogassák a projektet.

A rendes jog elfogadására vonatkozó szavazás egyszerű többséggel történik, azaz a parlamenti képviselők többsége, akik a szavazás napján jelen vannak.

A formálisan kiegészítő törvények (abszolút többséggel jóváhagyott, de nem a kiegészítő törvényeket kizáró kérdésekkel) megszüntethetők a szokásos törvények.

Rendes számla

A rendes törvényjavaslat az a dokumentum, amely megindítja a jogalkotási folyamatot egy általános jog létrehozásához vagy módosításához. A jogalkotási folyamat az összes fázis, amely szükséges a törvényjavaslat jóváhagyásához, a javaslattól a szavazási szakaszig.

Ki javasolhatja a rendes számlát?

A szövetségi alkotmány 61. cikke szerint a rendes törvények kezdeményezése:

  • a képviselők kamarájának bármely tagjához vagy bizottságához
  • a Szövetségi Szenátus vagy a Nemzeti Kongresszus bármely tagjának
  • a köztársasági elnöknek,
  • a Legfelsőbb Bírósághoz,
  • a nagyfokú bíróságokhoz,
  • a Köztársaság főügyészének
  • és az állampolgárok népszerű kezdeményezéssel, az ország választói legalább 1% -ának aláírásával, legalább öt államban elosztva, mindegyikük közül legalább 0, 3% -kal.

Felhatalmazott jogszabályok

A felhatalmazáson alapuló törvények a köztársasági elnök által a Nemzeti Kongresszus engedélye után kidolgozott törvények, amelyeknek meg kell határozniuk a küldöttség tartalmát és feltételeit.

A szövetségi alkotmány 68. cikkének (1) bekezdése szerint a felhatalmazáson alapuló jogszabályok nem írhatnak elő:

  • a Nemzeti Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozó cselekmények;
  • a kiegészítő törvény hatálya alá tartozik;
  • az igazságszolgáltatás és az ügyészség megszervezése, tagjainak karrierje és garanciája;
  • állampolgárság, állampolgárság, egyéni, politikai és választási jogok;
  • többéves tervek, költségvetési iránymutatások és költségvetések.

A Nemzeti Kongresszus által átruházott jog elfogadását követően a jogrendszer közjogi státusszal lép be.