fotoszintézis

Mi az a fotoszintézis:

A fotoszintézis a zöld növényekben jelen lévő klorofillon keresztül végzett biológiai folyamat, amely a napfény energiáján keresztül kémiai energiává átalakított vizet és szén-dioxidot szív le a légkörből. Ezzel párhuzamosan oxigén szabadul fel a légkörbe, amely megújítja és tisztítja a levegőt.

A fotoszintézis révén a zöld növények napenergiát gyűjthetnek és szén-dioxidból szintetizált vegyületekké alakítják át. A folyamat részét képezi a fény, a víz, a klorofill és a szén-dioxid. A fotoszintézis során két fázis azonosítható: világos és sötét.

A fotoszintézis alapvető fontosságú a Föld minden életformájának fennmaradásához, mert rajta keresztül az élethez szükséges alapvető energiát kapja. Az élelmiszerlánc folytatódik, mert az állatok és más, nem fotoszintetikus kapacitású lények attól függnek, hogy a zöld növények élelmiszerforrást kínálnak.

Az "autotróf" kifejezés olyan lényekre utal, akik képesek saját ételeiket szintetizálni. A "heterotrófok" olyan férfiak és legtöbb állat, akiknek nincs ilyen képességük.

Az autópályák által végzett fotoszintézis folyamatát 1778-ban a holland tudós, Jan Ingenhousz fedezte fel, aki a napfénynek kitett növények oxigéngázának felszabadulását tanúja volt.

A fotoszintézis világos fázisa és sötét fázisa

A fényfázisban a fény abszorpciója klorofill és más pigmentek révén történik, amelyek a NADP + fotoredukcióját a víz megoszlásával és az ADP fotofoszforilációjával teszik lehetővé. Így a NADPH és az ATP (adenozin-trifoszfát) képződése következik be.

A sötét fázisban a szén-dioxid redukciója és más szén alapú szerves vegyületek keletkeznek.

Fotoszintézis és kemoszintézis

A fotoszintézisektől eltérően a kemoszintézis szerves anyag képződését jelenti a napenergia felhasználása nélkül. Ezt a jelenséget leggyakrabban baktériumok, pontosabban a ferrobaktériumok, a szulfobaktériumok és a nitrobaktériumok végzik.