Történelmi materializmus
Mi az a történelmi materializmus:
A történelmi materializmus egy marxista elmélet, amely megvédi azt az elképzelést, hogy a társadalom fejlődése és szervezése a történelem során a termelési kapacitása és a termelékenység társadalmi viszonyai szerint történik.
Karl Marx elmélete azon alapszik, amit a történelem materialista fogalmának nevezett.
Ez a koncepció, amelyet Karl Marx és Friedrich Engels alapított, nagyon eltérő fogalommal bír a felvilágosodás fogalmától.
Szerinte a történelem során bekövetkező társadalmi változások nem az ötleteken, hanem az anyagi értékeken és a gazdasági feltételeken alapulnak.
További információ a felvilágosodásról.
A történelmi materializmus eredete
A történelmi materializmus elméletét Karl Marx és Friedrich Engels dolgozta ki az 1818 és 1883 közötti időszakban.
A 19. században Európa nagy ipari terjeszkedés alatt állt, ami tovább erősítette a meglévő társadalmi osztályok közötti különbségeket, és nagy társadalmi és politikai hatást váltott ki.
A történelmi materializmus elméletének megalkotása előtt a történelmet úgy tekintették, mint az egymástól elválasztott tények és események, amelyek szinte véletlenül történtek.
Az elmélet marxista módszerével először a történelmet elemeztük olyan tudományos alapokkal, amelyek megerősítették, hogy a társadalmi változások oka nem az emberi agyban (ötletek és gondolatok), hanem a termelési módban.
A történelem materializista felfogása arra a következtetésre jutott, hogy az anyagi termelés módjai alapvető fontosságúak az emberek és így a társadalom és a történelem fejlődéséhez.
A történelmi materializmus főbb elképzelései
A történelmi materializmus egyik fő elképzelése, hogy a társadalom történeti evolúcióját a különböző társadalmi osztályok közötti konfrontációk részesítik előnyben, mivel Marx az ember emberének "kizsákmányolásának" nevezte.
A történelmi materializmust illetően a marxista gondolkodás központi vonala azt állította, hogy bármely gazdasági rendszer vagy a termelési mód fogalma olyan ellentmondással társult, amely eltűnt és következményes helyettesítést eredményezett egy másik fejlettebb társadalmi és gazdasági rendszerrel.
A feudalizmusban például, hogy a monarchikus államoknak szükségük van arra, hogy üzleti tevékenységet folytassanak más államokkal, kereskedői osztályt hozott létre, és a kapitalizmus előrehaladásához vezetett.
A dialektikus materializmus és a történelmi materializmus közötti különbség
A dialektikus materializmus a valóság megértésének egyik módja, a materializmust és a dialektikát figyelembe véve, figyelembe véve a gondolatokat, az érzelmeket és az anyagi világot.
E koncepció szerint a dialektika a történelem során zajló társadalmi folyamatok megértésének alapja.
Marx és Engels dialektikus koncepciója Hegel dialektikáján alapult, amely megerősíti, hogy semmi sem állandó, és hogy minden mindig folyamatos folyamatban van, hogy nem létezik, nem változik, és még helyettesíthető.
A hegeli dialektika azonban csak alapul szolgált Marx és Engels számára, hogy kifejlesszék saját szó fogalmát.
A marxista dialektika nem fogadja el a hegeli idealizmus alapjait, amelyek megértik, hogy a történelem az abszolút lélek megnyilvánulása, amely szubjektív állapotból abszolút tudásba megy.
Tudjon meg többet a dialektikáról és a dialektikus materializmusról.
Marx esetében a történelem az a klasszikus ellenzék, amely a hatályos termelési mód miatt keletkezik.
A dialektikus materializmus az érvelés módszerének elméleti alapja, ezért nem szabad összekeverni a történelmi anyagiassággal, amely a történelem marxista értelmezése a társadalmi osztályharcok szempontjából.
További információ a materializmusról.
