szupernóva

Mi a Supernova:

A szupernóva kialakításakor az összes hidrogén elfogy, és egy bizonyos csillag hirtelen megnövekedik a fényerőt, a variációk pedig 19 nagyságrenddel (körülbelül 100-szor világosabbak, mint egy hagyományos nova). A szupernóva robbanása által okozott fényesség hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. A szupernóva a hatalmas csillagok fejlődésének utolsó szakaszának kezdete.

A robbanás a csillagok belsejében fellépő, ellenőrizetlen termonukleáris reakciókból ered, aminek következtében az anyag nagy sebességgel szabadul fel az űrbe. Ebben a robbanásban a csillag legfeljebb 90% -át lehet elindítani az űrbe. A fennmaradó tömeg egy kiterjedt gázfelhő (a szupernóva többi része), és esetleg egy kompakt csillag tárgya, amely lehet neutroncsillag (15 km átmérőjű és nagy sűrűségű), vagy fekete lyuk (ha körülbelül 30-szor nagyobb, mint a Nap).

A galaxisunkban legutóbb megfigyelt szupernóva a 1604-es (Kepler-csillag), az 1572-es (T. Brahe által megfigyelt) és a 1054-es, a kínai csillagászok által rögzített, és a rák-köd kialakulása. Ritka jelenségek, és amikor olyan időszakban történt, amikor a technológia nem volt olyan fejlett, mint ma (1054, 1572 és 1604), nem volt lehetséges ezeket a szupernóvákat tanulmányozni.