rádióaktivitás

Mi az a radioaktivitás:

A radioaktivitás (vagy sugárzás) bizonyos sugárzást kibocsátó radioaktív kémiai elemek tulajdonát képezi, ami természetes vagy mesterséges jelenség. A természetes vagy spontán radioaktivitás a természetben található radioaktív elemeken keresztül történik (a földkéregben, a légkörben stb.). De a mesterséges radioaktivitás akkor következik be, ha az atomok vagy a nukleáris hasadozás révén nukleáris transzformáció történik. A nukleáris hasadás az atomerőművekben vagy atombombákban megfigyelhető folyamat.

Egyes atomok, mint például az urán, a rádió vagy a tórium instabilak (a neutronok és a protonok kombinációja). A radioaktív energia felszabadulása akkor következik be, amikor az instabil mag (transzformáció) átalakul, és a mag elveszi az alfa-, béta- vagy gamma-sugarakat.

A nukleáris orvostudományban a képalkotás során a gamma-sugárzást (egy elektromágneses sugárzás típusát) használják, a radioaktív részecskékkel képzett képek, pl. X-ray). Az élő szervezetek hosszú expozíciója a sugárzáshoz a szervezet súlyos sérüléséhez, különböző betegségekhez vagy halálhoz vezethet.

A radioaktivitás jelenségét először 1896-ban figyelték meg, amikor Henri Becquerel francia ember tanulmányozta a napfény hatását a foszforeszkáló anyagokra. A mesterséges radioaktivitás első esetét a Joliot-Curie pár figyelte az alumínium α-sugarakkal történő besugárzásakor, amelynek során radioaktív foszfor alakul ki. A radioaktivitás mérésére Geiger-Müller számlálót használunk, amely a radioaktív sugárzás által előállított levegő ionizációját méri.

A radioaktivitás előnyei

A radioaktivitásnak számos előnye van az emberek számára. Közülük fontos kiemelni azok felhasználását az energiatermelésben, az orvosi anyagok sterilizálását, a betegségek diagnosztizálását és a rák kezelését sugárkezeléssel.

Egyes élelmiszerekben, pontosabban a gyümölcsökben, a rajtuk kibocsátott ionos sugárzás növeli a tartósságukat. Ez a sugárzás nem változtatja meg az élelmiszerek ízét és táplálkozási tulajdonságait.