Gazdasági blokkok

Mik azok a gazdasági blokkok:

A gazdasági blokkok különböző országok egyesüléséből állnak, amelyek erősebb gazdasági kapcsolatot kívánnak kialakítani egymással.

A gazdasági blokkok célja, hogy megkönnyítsék a tagállamok közötti kereskedelmet, és ez általában a behozatali és kiviteli adók csökkentésével és a közöttük alkalmazott tarifák csökkentésével történik.

Fő világgazdasági blokkok

A világgazdasági blokkok, azaz a különböző országok egyesülése által létrehozott gazdasági blokkok a kereskedelem globalizációjának figyelembevételével alakultak ki annak érdekében, hogy saját gazdaságaikat erősítsék maguk és a világ más országai közötti kereskedelmi kapcsolatokban.

Néhány gazdasági blokk esetében, mint az Európai Unió, a tagországok ugyanabba a régióba tartoznak, vagyis a földrajz szempontjából, egymáshoz közel helyezkednek el, így regionális gazdasági blokkokat alkotnak.

A gazdasági blokkok rendszerint kulturális és kereskedelmi affinitással rendelkeznek.

Lásd alább néhány példát a főbb gazdasági blokkokról és azok jellemzőiről.

APEC

APEC logó

Az APEC (Ázsia és csendes-óceáni gazdasági együttműködés) 1993-ban alakult, és az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Kína, Tajvan-sziget, Dél-Korea, Hongkong (Kína közigazgatási régió), Szingapúr, Malajzia alakult., Thaiföld, Indonézia, Brunei, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Kanada, Mexikó, Oroszország, Peru, Vietnam és Chile.

E blokk egyik fő célja a csendes-óceáni térség fenntartható gazdasági növekedésének és jólétének támogatása. a tagállamok közötti támogatás révén.

Ennek oka elsősorban a tagállamok közötti vámok csökkentése.

Az APEC rendkívül globális jelentőségű gazdasági blokk, mivel valamennyi tagországának ipari termelése a világ ipari termelésének csaknem felét teszi ki.

Ez a gazdasági blokk, amely a világ legnagyobb gazdasági blokkjává válhat, nem rendelkezik szerződéssel a tagországai között; minden döntést konszenzussal és nem kötelező erejű nyilatkozatokkal hoznak.

APEC térkép

Megalakulása óta az APEC évente üléseket tartott, hogy összehozza a tagországainak vezetőit.

Ezeket az üléseket gyakran maguk a tagországok adják meg, és a hagyomány, hogy a vezetők viselik a fogadó országra jellemző jelmezeket.

Ez azonban nem kötelesség, és így nem mindenki ragaszkodik a szokáshoz.

APEC Peru 2008 (jobb felső sarok), APEC Korea 2005 (bal felső sarok), APEC Indonézia 1994 (jobb alsó sarok) és APEC Chile 2004 (bal alsó sarok).

ASEAN

ASEAN zászlaja

Az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) 1967-ben alakult, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Brunei, Vietnam, Mianmar, Laosz és Kambodzsa.

ASEAN térképe

A gazdasági blokk egyik jellemzője a béke és stabilitás garanciája a területén.

Ennek eredményeként a tagállamok aláírtak egy szerződést, amely tiltja az összes nukleáris fegyvert a régióban.

CEI

FÁK zászló

A Független Államok Közössége (CIS) 1991-ben alakult, és Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán áll.

A FÁK létrehozásának egyik fő célja az volt, hogy megőrizzék a szovjetuniótól való függetlenség után új országként kialakult nemzetek közötti kapcsolatokat és együttműködési viszonyokat, bár Oroszország nagy befolyása alatt álltak.

CIS térkép

Oroszország hatással volt például az elfogadott nyelvre, mivel némi nyomást gyakorolt ​​az orosz számára, hogy valamennyi CIS-tagállam hivatalos nyelvű státuszát kapja.

Az orosz azonban néhány országban csak hivatalos nyelv, például Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán.

Noha gyakran a gazdasági blokknak tekintik, a FÁK nem kaphat ilyen besorolást, mert tagjai között nincs semmilyen kereskedelmi politikája.

Andok Közösség Nemzetek Szövetsége - Andok Paktum

Az 1969-ben alapított Andok Közösséget Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru alkotják.

Andok Közösség térképe

A tagországok mellett az Andok Paktumát Brazília, Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay is társult országként befolyásolja, Mexikó és Panama pedig megfigyelő országokkal rendelkezik.

Az Andok Paktum létrehozásának egyik fő célja a regionális integráció előmozdítása a tagállamok közötti kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása érdekében, ezáltal csökkentve a közöttük fennálló gazdasági és társadalmi különbségeket, lehetővé téve ezen országok életminőségének és gazdasági helyzetének javítását. globális kontextusban.

A termékek szabad forgalmazása a tagországok között szintén az Andok Közösség tagja volt.

Egy másik kiemelés volt a paktum által lehetővé tett, a polgárok szabad mozgásának a tagállamok közötti engedélye. A nemzeti személyazonosító igazolvány egyszerű bemutatása lehetővé teszi az egyén számára, hogy szabadon mozoghasson az összes tagország között, mint turista, vízum nélkül.

Annak ellenére, hogy Venezuela már nem tagja az Andok Közösségnek, ez az engedély bizonyos mértékig kiterjedt. Azoknak az állampolgároknak, akik látogatnak vagy érkeznek az országból, be kell mutatniuk saját útlevelüket.

2001-ben létrejött az Andok útlevele. Ezt az azonosító okmányt az összes Andok Paktum tagországa adja ki, és lehetővé teszi polgárainak szabad mozgását.

A dokumentum néhány fizikai jellemzője:

• Szabványos méret 88 mm 125 mm.
• Az ICAO-n (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet - Polgári Repülési Szervezet) alapuló biztonsági elemek.
• A "Comunidad Andina" (Andok Közösség) szövege arany borítékban szerepel a borítón.
• Kép a tagország címeréről a borítón, aranyban

Andok útlevél borítója

Mercosur

Adatvédelmi irányelvek

A Mercosur-t (a déli közös piac) 1991-ben alapították, és Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay alkotja.

Venezuelát, a 2012-ben csatlakozott tagot 2016-ban felfüggesztették, mivel nem tartotta be a csatlakozási jegyzőkönyvet és 2017-ben a blokk demokratikus záradékának megsértését.

A blokkba Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru, Suriname és Guyana társult tagként, Mexikó és Új-Zéland pedig megfigyelői tagként szerepel.

A Mercosurot azért hozták létre, hogy Latin-Amerika regionális integrációját hozza létre.

Ennek egyik fő célja a közös piac létrehozása az áruk, szolgáltatások és termelési tényezők szabad belső forgalmának lehetővé tétele érdekében a tagállamok között.

A más országokkal folytatott kereskedelem tekintetében közös külső vámtarifát (CET) állapítottak meg, amely megállapítja, hogy egy adott termék kivitele ugyanolyan költséggel kell, hogy legyen, függetlenül attól, hogy melyik tagállam exportálja.

Összességében a Mercosur a világ ötödik legnagyobb gazdasága. Az integráció gazdasági menetrendjének növekedésével jelentősen nőtt a tagállamok beruházásai a csoport tagjai között.

Brazília nagy jelentőséggel bír a Mercosur gazdasági forgatókönyvében, mivel GDP-je a blokk GDP-jének közel 55% -ának felel meg.

A nyelvek tekintetében a Mercosur portugál, Castilian és Guarani. A dokumentumok nyelve a találkozók fogadó országától függ.

A Mercosurnak szabad munkahelye van a munkához való joggal. Ez megkönnyíti, hogy egy másik tagállam természetes állampolgárai legfeljebb két évig kérelmezhessék a blokk valamely tagállamának ideiglenes tartózkodását.

A szabad tartózkodási hely megismeréséhez a Mercosur tagországainak állampolgárai csak érvényes útlevéllel, születési anyakönyvi kivonattal, a bűnügyi nyilvántartás negatív igazolásával és az országtól függően a bevándorlási hatóság orvosi igazolásával kell rendelkezniük.

2015-ben a brazil útlevél borítója "Passport Mercosur" volt.

Tudjon meg többet a Mercosurról.

SADC

SADC logó

Az SADC (Dél-Afrika Fejlesztési Közösség) 1992-ben alakult, és 15 országból áll. Ezek: Dél-Afrika, Angola, Botswana, Kongói Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Seychelle-szigetek, Szváziföld, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe.

SADC térkép

A SADC tagországai jelentős kihívást jelentenek a fejlődés, a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás, az egészségügy, a diplomácia és a biztonság szempontjából, és nem mindegyikük képes hatékonyan kezelni ezeket a kérdéseket.

A fő problémák közül kettő a szervezett bűnözési bandák létezése és az a tény, hogy egyes tagállamok más típusú regionális gazdasági szervezeteket is integrálnak, amelyek végső soron aláássák vagy versenyeznek a SADC célkitűzéseivel.

Európai Unióban

Az Európai Unió zászlaja

Az Európai Unió 1993-ban alakult, és 28 országból áll. Ezek: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Dánia, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, , Lengyelország és Portugália.

Egy népszerű népszavazás 2016-ban elfogadta, hogy az Egyesült Királyság (narancssárga) már nem része az Európai Uniónak (EU). Az Egyesült Királyság kilépési folyamata 2020-ig befejeződik.

Ami a tagországok jólétét illeti, az Európai Unió egyik fő célkitűzése a fenntartható fejlődés előnyeinek kiegyensúlyozása a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen és a stabil árakon alapul.

A cél a versenyképes gazdaság elérése a társadalmi fejlődés javára, és mindig a környezetvédelem figyelembevétele.

Az Európai Unió célja továbbá a polgárok békéjének és jólétének előmozdítása a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése érdekében mindenki számára, valamint a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem révén.

Az EU-országok között nincs határellenőrzés. Ily módon a polgárok nemcsak szabadon mozoghatnak a tagállamok között, hanem élhetnek és dolgoznak is.

Valuta tekintetében 1999-ben az eurót közös valutaként vezették be, kezdetben virtuális valutaként, 2002-ben pedig bankjegyek és érmék formájában került bevezetésre.

A közös valuta bevezetésének fő célja az árfolyam- és árfolyam-ingadozások kiküszöbölése volt. Ahhoz, hogy betartsák, az országoknak meg kell felelniük számos gazdasági és jogi feltételnek.

Ellenőrizze azon országok listáját, amelyek nem tudták elfogadni a pénznemet, mert nem teljesítették az összes követelményt:

• Bulgária
• Horvátország
• Magyarország
• Lengyelország
• Cseh Köztársaság
• Románia
• Svédország

Két nemzet azonban egy nem-részvételi záradékot tárgyalott az úgynevezett „euróövezetben”, és nem választotta meg a valutát. Ezek az Egyesült Királyság (amelynek pénzneme a font sterling ) és Dánia (pénzneme a dán korona ).

Összességében a 28 EU-tagállam 19-ből hivatalos pénzneme az euró.

További információ az Európai Unióról.

UMSCA

Az UMSCA (Egyesült Államok – Mexikó – Kanada megállapodás) egy 2018-ban létrejött gazdasági megállapodás a három említett ország között, amely helyettesíti az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást (NAFTA). kereskedelem).

A NAFTA titkárságának zászlaja

Az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) 1994-ben lépett hatályba, és fő célja a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése volt. Ehhez csökkentették a behozatali vámokat, és az áruk és szolgáltatások tranzitjait megkönnyítették ezen országok között.

A NAFTA létrehozása olyan amerikai stratégia volt, amelynek célja az ázsiai piac és az európai piac közötti verseny.

A blokk eszméi szigorúan gazdasági jellegűek voltak, ezért nem volt jelentős beruházás a polgárok integrációjába. Ellentétben a blokkok valóságával, a NAFTA-ban nem volt szabad a nemzeti polgárok szabad mozgása a tagországok között.

A NAFTA folyamán a tagországok gazdasága mindig nagy különbség volt. Kanadai és Mexikói gazdaságokhoz viszonyítva mindig is volt függőség az amerikaiakkal szemben.

2018-ban a tagországok megállapodtak abban, hogy újratárgyalják a NAFTA és az UMSCA helyettesítését.

NAFTA térképe

Az UMSCA egy új és korszerűsített megállapodás. Ennek egyik fő célkitűzése, hogy minden fél számára nyertesek legyenek, és szabadabb piacokat hozzanak létre.

Az UMSCA legfőbb újdonsága a NAFTA-val kapcsolatban a pénzügyi szolgáltatások és a digitális témák szemlélődésének példa nélküli kialakítása. Erre példa a szerzői jogok kezelése. A szerzők jogait sértő internetes oldalak eltávolításra kerülnek, ahogy az az USA-ban szokás.

További információ a NAFTA-ról.

BENELUX

BENELUX zászlaja

A Benelux államok 1944-ben alapított gazdasági blokk. A blokkjelölés tagországainak nevéből származik: Belgium (Belgium), Nederlands (Hollandia) és Luxemburg (Luxemburg).

A Benelux államok kereskedelmi megállapodást tartalmaznak, amely főként az ipar számára ásványi anyagokat és termékeket foglal magában, amely a három tagállam számára az egyik legfontosabb.

A blokk fő célja az volt, hogy a tagállamok közötti kereskedelem növekedjen és kevésbé bürokratikus legyen. A folyamat támogatására tett egyik intézkedés a külkereskedelmi adók és vámok csökkentése volt.

A blokknak három hivatalos nyelve van: holland, francia és német.

A Benelux államokat az Európai Unió kialakulásának kiindulópontjának tekintik; 1951-ben a három Benelux állam csatlakozott Nyugat-Németországhoz, Franciaországhoz és Olaszországhoz, és létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), így létrehozta a közös acélpiacot. Később 1957-ben a hat ország aláírta a Római Szerződést, amely az EGK (Európai Gazdasági Közösség), az ECM (Európai Közös Piac) néven is ismert. Az évek során Angliában, Írországban, Dániában, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában csatlakozott az EGK-hoz, és a csoport Európa 12-e lett.

Az EGK a tőke, a termékek és az emberek szabad mozgása révén előmozdította az országok integrációját.

Az EGK által támogatott integráció 1992-ben jött létre, amikor aláírták a Maastrichti Szerződésnek nevezett szerződést. Ez a szerződés a következő évben lépett hatályba, ami az Európai Unió alapját képezi.

Az Európai Unió kialakulása nem tette ki a Benelux államokat; a blokkok együtt éltek.

BENELUX térképe

Gazdasági blokkok kialakítása

Az első gazdasági blokkok kialakulása a második világháború után történt.

Mivel az Európa elpusztította és az Egyesült Államokat a növekvő gazdasági növekedés folyamatában, az európai gazdaság fenyegetett.

Az első gazdasági blokk 1944-ben keletkezett Belgium, Hollandia és Luxemburg egyesülésével, amely a BENELUX blokk kialakulásához vezetett, amelynek célja az volt, hogy segítsen ezeknek az országoknak a háborúból való fellendülésében.

Később Németország, Franciaország és Olaszország a BENELUX részévé vált, új blokkot alkotva, az ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) néven.

Az évek során és egyre több ország integrációjával az ESZAK ma már az EGK (Európai Gazdasági Közösség) néven ismertté vált.

Amellett, hogy általában a szomszédos országok alkotják, a gazdasági blokkok rendszerint kulturális és kereskedelmi affinitással rendelkeznek.

A gazdasági blokkok fő célkitűzései

Ellenőrizze a gazdasági blokkok egyes célkitűzéseit.

• Csökkentse a behozatali és kiviteli adókat és a vámtételeket a tagállamok között.
• A gazdasági dinamika javítása a tagországok között.
• Bontsa ki a tagországok fogyasztói piacait, hogy a gazdaságot globalizált kontextusban fokozzák.

A gazdasági blokkok típusai

A gazdasági blokkok típusainak besorolását az egyes jellemzők jellemzik.

A gazdasági blokkok jellemzői

A gazdasági blokkok néhány jellemzője:

• Szabad kereskedelem.
• A személyek és áruk szabad mozgása.
• Ugyanezen pénznem elfogadása.
• Közös kereskedelmi magatartás a tagállamok között.

További információ a szabad kereskedelemről.

Ezeket a jellemzőket figyelembe véve a gazdasági blokkokat négy kategóriába sorolják, az alábbiak szerint.

Szabadkereskedelmi övezet

Az ilyen besorolású gazdasági blokkoknak szabadkereskedelmi megállapodása van, ami azt jelenti, hogy egy tagállamban termelt probléma bármi más probléma nélkül léphet be egy másik tagállamba, így mentesül a szokásos bürokratikus import.

Vámunió

Az ilyen típusú gazdasági blokkban meghatározták a kereskedelmi magatartást és a termékek kereskedelmi forgalomba hozatalának szabályait a blokk és a harmadik országok tagjai között.

Közös piac

A tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása megengedett a közös piacon. Ebben az értelemben olyan piac jön létre, amely lehetővé teszi a gazdaságok és a tagállamok által létrehozott belső piac szabályainak nagyobb integrációját.

Gazdasági és monetáris unió

A gazdasági és monetáris unió rendszerében a gazdasági blokk tagországai ugyanazt a valutát alkalmazzák, és ugyanazt a fejlesztési politikát követik.

Gazdasági blokkok és globalizáció

Úgy véljük, hogy a globalizáció kezdete még a nagy navigációk idején is megtörtént, amikor a hajók vittek és hoztak termékeket és információkat a földrajzilag távolabbi helyekről.

A gazdasági blokkok létezése azonban kétségtelenül a globalizáció egyik formája. Az országok közötti kereskedelmi megállapodások létrehozása végül a nemzetek együttes elindításához és békés kapcsolatok kialakításához vezet.

A gazdasági blokkok létrehozását illetően a globalizáció előnyös az infláció és a termékek behozatala és exportja, valamint az országok közötti jó kapcsolat fenntartása szempontjából.

Az egyik pont, amely negatívnak bizonyulhat, az a kockázat, hogy a gazdagság egy országban koncentrálódik, mint a másikban.

További információ a globalizációról

A gazdasági blokkok előnyei és hátrányai

A gazdasági blokkok kialakításának előnye a behozatali és kiviteli adók és a vámtarifa csökkentése. Ez a csökkentés közvetlen hatással van a végtermék árára.

Mivel a termelők részesülnek a nyersanyagként használt importált anyagokért fizetett alacsonyabb árakból, a végtermék értéke csökken, ami szintén előnyös a fogyasztó számára.

A gazdasági blokkok hátránya, hogy a vállalatok, amelyek nem eléggé konzisztensek ahhoz, hogy versenyezzenek a többi tagország vállalkozásával, fennáll annak a kockázata, hogy megszüntetik a tevékenységet.

A jelenlegi gazdasági blokkok listája

A jelenlegi gazdasági blokkok listája:

• AKCS- országok (79 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország)
• AKCS-EU (Cotonou-i Megállapodás: az Európai Unió és az AKCS-országok közötti kereskedelmi megállapodás)
• AEC (Karibi Államok Szövetsége)
• EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás)
• ALADI (Latin-amerikai Integrációs Szövetség)
• ALBA (Bolivári Szövetség az Amerikához)
• APEC (Ázsia és csendes-óceáni gazdasági együttműködés)
• ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége)
• CEFTA (Közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás)
• CAFTA-DR (az Egyesült Államok, Közép-Amerika és a Dominikai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi övezet)
• CAN (Andok Közösség)
• CAO (Kelet-afrikai közösség)
• CARICOM (Karibi Közösség)
• CEA (Afrikai Gazdasági Közösség)
• ECOWAS (Nyugat-afrikai Államok gazdasági közössége)
• EAEK (Eurázsiai Gazdasági Közösség)
• ECCAS (Közép-afrikai Államok gazdasági közössége)
• FÁK (Független Államok Közössége)
• CEMAC (Közép-Afrika gazdasági és monetáris közössége)
• IBAS (Dialógusfórum India, Brazília és Dél-Afrika)
• COMECOM (kölcsönös gazdasági segítségnyújtási tanács)
• COMESA (Kelet- és Dél-Afrika közös piaca)
• MERCOSUR (a déli közös piac)
• OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)
• OECS (Kelet-karibi államok szervezete)
• SAARC (Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség)
• SADC (Dél-afrikai Fejlesztési Közösség)
• AU (Afrikai Unió)
• UAAA (dél-afrikai vámunió), az angol SACU (Dél-afrikai Vámunió) rövidítéssel is ismert
• EU (Európai Unió)
• UEMOA (Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió)
• ONE (Arab Maghreb Unió)
• UNASUL (Dél-amerikai Nemzetek Szövetsége)